Prológus
Bevezetés
I. Alvás és katonai szolgálat
1.1. A teljesítmény jelentősége
1.2. Az emberi teljesítmény
1.3. Alvás, alvásdepriváció és az emberi teljesítmény folyamatos műveleti tevékenység során
1.4. Alvás, alvásdepriváció és a harci/műveleti teljesítmény
1.4.1. Alvás az Egyesült Államok Hadseregének Ranger Iskolájában és Nemzeti Képzési Központjában (U.S. Army Ranger School and National Training Center (NTC))
1.4.2. A barátságos tűz esete az Öböl-háborúban
1.5. Az alvás regeneratív értéke
1.6. Az alváshiány hatása a teljesítményre
1.7. Az alvásirányítás és az éberségfenntartás kezelésének gyakorlati problémája az operatív tervezésekben
1.8. Az alváskezelő rendszer
1.9. Alvás mérése műveleti környezetben: az alvás-aktivitás figyelő
1.10. Az alváshiány hatásának modellezése a teljesítményre
1.11. Alvás, alvásmentesség, folyamatos műveletek és a parancsnoki felelősség
1.12. Összegzés és következtetések
Irodalom
II. A fiziológiás alvás
2.1. Bevezetés
2.2. Az alvás elektrofi ziológiai és poliszomnográfiás jellemzői
2.2.1. Az elektroenkefalogram (EEG)
2.2.2. NREM-alvás
2.2.3. REM-alvás
2.3. Elektrookulogram (EOG)
2.4. Elektromiogram (EMG)
2.4.1. A bőrellenállás és a bioelektromos bőrpotenciálok alvásban
2.5. A NREM- és a REM-alvás
2.5.1. A NREM-alvás
2.5.2. A REM-alvás
2.6. Az alvás mintázata, az alvásszerkezet
2.7. Az alvás-ébrenlét szabályozás homeosztatikus, cirkadián és ultradián komponensei
2.8. Az alvás-ébrenlét ritmus cirkadián szabályozása
2.9. Az ultradián szabályozás (alvásszerkezet) ma ismert tényezői
2.10. Az alvás kognitív és emocionális modulálása
2.10.1. A leszálló reticularis aktivitás: az izomtónus szabályozása alvásban
2.10.2. Szupraspinális szint
2.10.3. A spinális szint
2.11. Az alvás és a légzés-keringés szabályozás kapcsolata
2.11.1. Kardiovaszkuláris szabályozás alvásban
2.11.2. Agyi keringés alvásban
2.11.3. Légzés alvásban
2.12. Az alvás és hormonális ritmusok
2.12.1. Somatotrop hormon (STH)
2.12.2. Prolactin
2.12.3. ACTH, cortisol
2.12.4. Thyroxin
2.12.5. Gonadotrop hormonok
2.13. Inzulin és vércukorszint
2.14. Az immunrendszer és az alvás
2.15. Emésztőszervek, veseműködés és az alvás
2.16. Az alvás és a testhőmérséklet-szabályozás kapcsolata, az agy hőmérséklete alvás alatt
Irodalom
III. Az alvásmedicina vizsgáló módszerei
3.1. Bevezetés
3.2. Az alvásmedicinában alkalmazott kérdőívek
3.2.1. Az alvás és ébrenlét állapotának felmérése
3.2.2. Alváskésztetés
3.2.3. Obstruktív alvási apnoe
3.2.4. Narkolepszia
3.2.5. Nyugtalan láb szindróma (RLS)
3.2.6. Cirkadián alvás és ébrenlét zavarai, kronotípusok
3.2.7. Insomnia
3.3. Alvásnapló
3.4. Az aktigráfia
3.5. Poliszomnográfia
3.5.1. A poligráfia (poliszomnográfia) helye a diagnosztikában
3.5.2. A biológiai változók regisztrálásának általános szabályai a poligráfiában
3.5.3. Az elektródák és szenzorok rögzítése, elhelyezése
3.5.4. Differenciálerősítők, szelektorok, elvezetési alapformák, szűrők
3.5.5. A szűrők elhelyezkedése a digitális poliszomnográfokban
3.5.6. A mintavételi frekvencia jelentősége
3.5.7. Az impedancia
3.5.8. Elektromos kalibrálás
3.5.9. A biológiai kalibrálás jelentősége
3.5.10. A regisztrálási (papír) sebesség és az „epoch”
3.5.11. Az alvásanalízis paraméterei
3.6. Elektroenkefalogram (EEG)
3.7. Elektrookulogram (EOG)
3.8. Elektromiogram (EMG)
3.9. A kardiorespiratórikus funkciók paraméterei
3.9.1. A fi ziológiás és kóros légzés monitorozásának jelentősége
3.9.2. Az orr-garat légzés követésének módszerei
3.9.3. Tracheahang
3.9.4. A légzőmunka detektálása
3.10. A vérgázváltozások monitorozása
3.10.1. Pulzoximetria
3.10.2. Direkt (transzdermális) parciális O2-nyomás- és parciális CO2-nyomás-mérés
3.10.3. Kapnometria
3.11. A szisztémás vérnyomás monitorozása
3.12. EKG-monitorozás
3.13. Pulzusátvezetési idő (Pulse Transit Time=PTT)
3.14. A gastrooesophagealis refl ux monitorozása
3.15. Alvásfüggő erekció monitorozása
3.16. Mozgásparaméterek
3.17. Testpozíciós szenzorok
3.18. A videó- (kép-/hang-) monitorozás
3.19. A poliszomnográfi a standard elvezetési kombinációi
3.20. A poliszomnográfi a indikációi az alvásmedicinában
3.21. A polszomnográfi ás felvételek értékelése
3.22. A poliszomnográfi a értékelésére vonatkozó általános szabályok
3.22.1. Az epoch meghatározása és minőségének eldöntése az alvásbeosztás szabályai szerint
3.22.2. A fi ziológiás alvás stádiumainak beosztási kritériumai Rechtschaffen–Kales szerint
3.22.3. Az epochalapú, az alvás-makroszerkezet standard leírására szolgáló paraméterek kiszámítása
3.22.4. A REM denzitása
3.23. Az alvásszerkezetet befolyásoló tényezők
3.24. Az ébredés (arousal) fogalma és megállapításának szabályai
3.25. A kardiorespiratórikus funkciókkal, az alvásfüggő mozgásokkal és ezekkel kapcsolatos arousalokkal összefüggő paraméterek
3.26. A napközbeni alváskésztetés és az ébrenmaradás-képesség mértékének objektív mérésére szolgáló tesztek (Multiple Sleep Latency Test=MSLT; Maintenance of Wakefulness Test= MWT)
3.27. Forszírozott immobilizációs teszt
3.28. Alvásdepriváció
3.29. Egyéb vizsgálatok
Irodalom
IV. A csapatorvos és az alapellátás szerepe az alvás-ébrenléti zavarok diagnosztikájában
4.1. Az alvás-ébrenlét zavarok diagnosztikájának sajátos vonásai
4.2. Az alvás-ébrenlét zavarok időbeli vonatkozásai: a rövid távú és krónikus alvás-ébrenlét zavarok
4.3. Az alvás-ébrenlét zavarok ellátási algoritmusa
4.4. Szokatlan hangfenomén alvás közben
4.5. Szokatlan mozgásmegnyilvánulások alvás közben
4.6. Intenzív álomtevékenység alvás közben
4.7. Napközbeni aluszékonyság (Excessive Daytime Sleepiness, EDS)
4.7.1. Elsődleges hypersomniák
4.7.2. Alvásfragmentáció-hypersomnia szindrómák
4.7.3. Cirkadián alvás-ébrenlét zavarok
4.7.4. Tüneti hypersomniák
4.8. Az alvás-ébrenlét zavarok ellátása és az egészségügy ellátó rendszere
4.8.1. A csapatorvos és a háziorvos szerepe
4.8.2. Szakrendelők, kórházi osztályok
4.8.3. Az alvásambulanciák
4.8.4. Az alváslaboratóriumok és -centrumok feladatai
Irodalom
V. A katona- és katasztrófa-orvostan szempontjából jelentős alvászavarok
5.1. Bevezetés
5.2. A katonai szolgálat sajátosságai
5.3. Insomnia-hypersomnia szindrómát okozó kórképek
5.3.1. Obstruktív alvási apnoe szindróma (Obstrucive Sleep Apnea Syndrome, OSAS)
5.3.2. Narkolepszia
5.3.3. Nyugtalan láb szindróma és periodikus lábmozgás szindróma (Restless Leg Syndrome, RLS, Periodic Leg movement Syndroma, PLMS)
5.4. A hypersomnia katasztrófa-orvostani következményei
5.5. Az alvásfragmentáció pszichofi ziológiai következményei
5.6. Összefoglalás
Irodalom
VI. Alvásdepriváció
6.1. A fegyveres erő megváltozott szerepe
6.2. A fegyveres küzdelem és a katona
6.3. Excesszív mértékű nappali aluszékonyság (Excessive Daytime Sleepiness, EDS)
6.4. Az alvásfragmentáció pszichofi ziológiai következményei
6.5. Homloklebeny-funkciózavar (Frontal disturbance, FD)
6.6. Kóros kimerültség (Fatigue, F)
6.7. Megoszlás az egyes alvásbetegségek között
6.8. Összegzés
Irodalom
VII. Alvásfragmentáló betegségek hatása a kognitív és exekutív teljesítményre
7.1. Bevezetés
7.2. Az alvásminőség és a teljesítmény öszefüggései
7.3. Saját eredmények
Irodalom
VIII. A több műszakos munkavégzés következményei a cirkadián alvás-ébrenlét ritmusra
8.1. Az alvás általános ismertetése és élettani hatása
8.2. Az alvás elektrofi ziológiai és poliszomnográfiás jellemzői
8.2.1. A Non-REM- és a REM-alvás
8.3. Az alvás mintázata, az alvásszerkezet
8.4. Az alvás-ébrenlét szabályozás homeosztatikus, cirkadián és ultradián komponensei
8.4.1. A homeosztatikus komponens
8.4.2. A cirkadián és szemicirkadián komponens
8.4.3. Ultradián komponens
8.5. Az alvás-ébrenlét ritmus cirkadián szabályozása
8.6. Az ultradián szabályozás ma ismert tényezői
8.7. Az alvás-ébrenlét ritmus cirkadián szabályozásának zavarai
8.7.1. Az alvás-ébrenlét ritmus szabályozása
8.7.2. A „free-running” effektus
8.7.3. Az endogén biológiai óra és a külső, időtagoló tényezők interakciója
8.7.4. A cirkadián kronotípusok
8.7.5. Az alvás-ébrenlét ritmus cirkadián szabályozásának zavarai
8.7.6. Az alvás-ébrenlét ritmus cirkadián zavarainak terápiás lehetőségei
8.7.7. Munkaköri szabályok
8.8. Hogyan optimalizáljuk az éjszakai műszakok rendjét?
Irodalom
IX. Hypersomniák
9.1. Bevezetés
9.2. Narkolepszia
9.2.1. Defi níció
9.2.2. Prevalencia
9.2.3. Panaszok, tünetek, általános jellemzők
9.2.4. Pszichopatológiai tünetek, pszichoszociális hatások
9.2.5. Genetikai háttér
9.2.6. Jellemző életkor és nem
9.2.7. Diagnózis
9.2.8. Terápia
9.2.9. Rehabilitáció
9.2.10. A kezelés várható időtartama/prognózis
9.3. Idiopathiás hypersomnia
9.3.1. Defi níció
9.3.2. Patomechanizmus
9.3.3. Prevalencia
9.3.4. Klinikai formák
9.3.5. Diagnosztika
9.4. Recidiváló hypersomniák
9.4.1. Defi níció
9.4.2. Patomechanizmus
9.4.3. Klinikai formák
9.4.4. Differenciáldiagnózis
9.5. Egyéb hypersomniák
9.5.1. Életmódfüggő elégtelen alvás szindróma
9.5.2. Betegségekhez kapcsolódó vagy gyógyszerek okozta hypersomniák
9.6. A hypersomniák (és a narkolepszia) gyógyszeres kezelése
9.6.1. Az EDS megoldására szolgáló gyógyszerek
9.6.2. Cataplexiás rohamok (és disszociált REM-jellemzők) gátlására használt szerek
9.6.3. Az infradián ritmust befolyásoló szerek recidiváló hypersomniákban
Irodalom
X. Parasomniák és alvás alatti epilepsziák jelentősége és differenciáldiagnosztikája
10.1. Bevezetés
10.2. Alvás alatti mozgástöbblet
10.3. Az éjszakai mozgástöbbletek fajtái
10.4. Parasomniák
10.4.1. Ébredési parasomniák
10.4.2. REM-fázishoz kapcsolódó parasomniák
10.4.3. Egyéb parasomniák
10.5. Ébrenlét-alvás határán kialakuló mozgásjelenségek
10.6. Alváshoz vagy felébredéshez kapcsolható epilepsziák
10.7. Mozgászavarok mellett jelentkező alvási problémák
10.8. A kivizsgálás legfontosabb lehetőségei, elemei
10.8.1. Az anamnézisfelvétel szempontjai
10.8.2. Epilepszia versus parasomnia: az elkülönítés alapvető megfontolásai
10.8.3. A frontálislebeny-epilepszia – parasomniaskála (FLEP) szerepe a differenciáldiagnosztikában
10.9. A kivizsgálás lehetőségei: poliszomnográfi a, videó-EEG
Irodalom
Utószó
