Reumatológia egyetemi jegyzet

5.400 Ft

4.320 Ft

Kedvezmény: 1.080 Ft 20%

Menny.:

ISBN:	978-963-9914-92-6
Szerző:	Szekanecz Zoltán Dr.
Az egyetemi jegyzet felöleli a reumatológiai kórképek elméleti hátterét, diagnosztikáját, és modern kezelését is. A szerzők célja, hogy az orvostanhallgatók a vizsgára való felkészülés során jól használható egyetemi jegyzethez jussanak, egyúttal a könyv anyaga alapot teremthessen a szakvizsgára való felkészüléshez is. Gyakorló reumatológusoknak, háziorvosoknak is ajánljuk.
Kívánságlistára teszem

Könyvadatok

Reumatológia egyetemi jegyzet

Puhafedelű, ragasztókötött
Szerkesztette: Dr. Szekanecz Zoltán
Szerző(k): Dr. Gaál János, Dr. Molnár Ágnes, Dr. Nagy György, Dr. Némethné Gyurcsik Zsuzsanna, Dr. Rákóczi Éva, Dr. Roberto Gomez, Dr. Surányi Péter, Dr. Szabó Zoltán, Dr. Szamosi Szilvia, Dr. Szántó Sándor, Dr. Szekanecz Zoltán, Dr. Szűcs Gabriella, Dr. Váncsa Andrea, Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna
Lektorálta: Dr. Kovács László
Főszerkesztő: Dr. Böszörményi Nagy Klára
Kiadói szerkesztő: Dr. Szabó Melitta
Tipográfia és borítóterv: Németh János
Szerkesztőségi munkatárs: Csébi Csilla
Terjesztés: Végh Rita és Angyal Éva
Nyomda és kötészet: AduPrint Kft.
Ár: 3950 Ft

Tulajdonságai

Terjedelem: 344 oldal
Kiadó: SpringMed Kiadó Kft.
Megjelenés időpontja: 2015.szeptember 5.
Nyelvezet: Magyar
ISBN: 978-963-9914-92-6
ISSN: 2060-310X

Leírás

Az egyetemi jegyzetnek készült mű a debreceni Egyetem Orvosi Fakultásán, a Reumatológiai Tanszék munkatársainak közreműködésével jött létre. A könyv felöleli a reumatológiai kórképek elméleti hátterét, diagnosztikáját, és modern kezelését is. A könyv nem egyszerűen egy előadásjegyzet nyomtatásba öntött formája, hanem a nagy kézikönyvek és külföldi „textbook”- ok tematikáját követi tömör, mégis áttekinthető formában.
Az első hét fejezetben a reumatológiai propedeutika mellett egy rövid elméleti immunológiai áttekintés szerepel. Ugyancsak ide tartozik egy reumatológiai terápiás blokk, mely áttekintést ad a gyógyszeres terápia, fizioterápia, gyógytorna/mozgásterápia és a reumatológiai rehabilitáció kérdésköréről.
A jegyzet másik felében az egyes kórképek kerülnek bemutatásra: az arthritisek, a szisztémás autoimmunreumatológiai kórképek, a gyermekreumatológiai betegségek, a degeneratív kórképek, a metabolikus csontbetegségek, a lágyrész-reumatizmusok és egyéb ritkább, de fontos határterületi kórállapotok.
A szerzők célja, hogy az orvostanhallgatók a vizsgára való felkészülés során jól használható egyetemi jegyzethez jussanak, egyúttal a könyv anyaga alapot teremthessen a szakvizsgára való felkészüléshez is. Emellett a gyakorló reumatológusok, háziorvosok és egyéb diszciplínák képviselői is haszonnal forgathatják a könyvet, melyben sok aktuális tudnivaló és újdonság egyaránt olvasható.

Paraméterek

Tartalom

ELŐSZÓ
1. MOZGÁSSZERVI PROPEDEUTIKA (Szekanecz Zoltán)

Bevezetés

Anamnézisfelvétel

Fizikális vizsgálat

Laboratóriumi vizsgálatok

Vérvizsgálatok

Vizeletvizsgálatok

A synoviális folyadék vizsgálata

Képalkotó és egyéb műszeres vizsgálatok

Hagyományos röntgenfelvétel

Izotópdiagnosztika

Computertomographia (CT)

Mágneses rezonanciás (MR) vizsgálat

Mozgásszervi ultrahang

Egyéb műszeres vizsgálatok

Biopsziák és szövettani vizsgálatok

Konzultációk

2. A REUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEK PATOGENEZISE (Nagy György)

2.1. Bevezetés

2.2. Az autoimmun-reumatológiai betegségek genetikája

2.2.1. MHC gének

2.2.2. Egyéb genetikai tényezők

2.3. Környezeti tényezők, fertőzések

2.4. Klinikai tüneteket megelőző immunregulációs zavar és autoimmunitás

2.4.1. Anti-DNS antitestek

2.4.2. Autoantitestek és autoreaktív T-sejtek RA-ben

2.5. Klinikai tünetek kezdete, a betegséget kiváltó okok

2.6. Eff ektormechanizmusok a gyulladásos folyamat fenntartásában és szabályozásában

2.6.1. T-lymphocyták aktivációja és T-sejt-szubpopulációk autoimmun betegségekben

2.6.2. B-lymphocyták funkciói, szerepük autoimmun betegségekben

2.6.3. Monocyták, macrophagok

2.6.4. Dendritikus sejtek

2.6.5. Cytokinek, chemokinek

2.6.6. Az immunrendszer sejtjeinek vándorlása, angiogenezis

2.7. A krónikus gyulladás késői következményei: szöveti destrukció

3. ARTHRITISEK ÉS AUTOIMMUN KÓRKÉPEK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA (Szűcs Gabriella)

3.1. Alapvető eldöntendő kérdések

3.2. Tünetorientált differenciáldiagnosztika

3.2.1. Az ízületi folyamat alapvető szempontjai

3.2.2. Extraarticularis manifesztációk

3.2.3. Laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok

4. GYÓGYSZERES TERÁPIA (Szekanecz Zoltán)

4.1. Bevezetés

4.2. Nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek

4.2.1. Hatásmechanizmus, alkalmazás

4.2.2. Mellékhatások, kockázatok

4.2.3. Gyógyszer-interakciók

4.2.4. COX enzim, izoenzimek

4.3. Az ízületi porc pótlása: az arthrosis „bázisterápiája”

4.4. Kortikoszteroidok

4.5. Hagyományos immunszuppresszió − bázisterápia

4.6. Biológiai (célzott) terápia

4.7. Az osteoporosis gyógyszerei

4.7.1. Az osteoporosis bázisterápiája

4.7.2. Antireszorptív szerek

4.7.3. A csontépítést fokozó és kettős hatású szerek

5. FIZIOBALNEOTERÁPIA (Roberto Gomez)

5.1. A fizioterápia fogalma

5.2. A fizioterápia felosztása

5.3. Elektroterápia

5.3.1. Kisfrekvenciás elektroterápia

5.3.2. Középfrekvenciás elektroterápia

5.3.3. Nagyfrekvenciás elektroterápia

5.4. Fototerápia

5.5. Mechanoterápia

5.5.1. Ultrahang-terápia

5.6. Balneoterápia, hidroterápia

5.6.1. Termálfürdő-kezelés (balneoterápia)

5.6.2. Hidroterápiák

6. MOZGÁSTERÁPIA (Némethné Gyurcsik Zsuzsanna)

6.1. Bevezetés

6.2. Az akut szak teendői

6.3. A krónikus szak teendői és mozgásterápiás céljai

6.3.1. Gerincbetegségek esetén

6.3.2. Váll-vállöv érintettsége

6.3.3. Könyök

6.3.4. Csukló, kéz

6.3.5. Csípő

6.3.6. Térd

6.3.7. Boka, láb

7. A REHABILITÁCIÓ ELVEI ÉS GYAKORLATA REUMATOLÓGIAI KÓRKÉPEKBEN (Vekerdy-Nagy Zsuzsanna)

7.1. A rehabilitáció általános fogalmai

7.2. Reumatológiai betegségekben várható rehabilitációs szükségletek

7.3. Gyulladásos betegségek: rheumatoid arthritis

7.4. Jellegzetességek más eredetű gyulladásos betegségekben

7.4.1. Arthritis psoriatica (APs)

7.4.2. Spondylitis ankylopoetica (SPA)

7.5. Degeneratív betegségek

7.5.1. A térdízület rehabilitációja

7.5.2. A csípőízület rehabilitációja

7.5.3. A vállízület rehabilitációja

7.5.4. A gerinc rehabilitációja

7.6. Szisztémás autoimmun-reumatológiai kórképek

8. RHEUMATOID ARTHRITIS ÉS ROKON KÓRKÉPEK (Surányi Péter)

8.1. Definíció

8.2. Epidemiológia

8.3. Patomechanizmus

8.4. Panaszok és tünetek

8.4.1. Kezdeti klinikai kép, mozgásszervi elváltozások

8.4.2. Extraarticularis megnyilvánulások

8.5. Diagnosztika

8.5.1. Laboratóriumi vizsgálatok

8.5.2. Képalkotó eljárások

8.5.3. A korai diagnózis jelentősége

8.5.4. Diff erenciáldiagnózis

8.6. Kezelés

8.7. Kórlefolyás, prognózis, a progresszió mérése

8.7.1. Kórlefolyás, prognózis

8.7.2. A progresszió mérése

8.8. Rokon kórképek

8.8.1. Felty-szindróma

8.8.2. Felnőttkori Still-betegség

9. SZISZTÉMÁS AUTOIMMUNREUMATOLÓGIAI KÓRKÉPEK (Szűcs Gabriella)

9.1. Bevezetés

9.2. Nem differenciált collagenosis

9.2.1. Definíció

9.2.2. Klinikai kép, diagnózis, lefolyás, kezelés

9.3. Szisztémás lupus erythematosus

9.3.1. Definíció, epidemiológia

9.3.2. Etiopatogenezis

9.3.3. Klinikai tünetek

9.3.4. Diagnózis

9.3.5. SLE alcsoportok

9.3.6. Kezelés

9.3.7. SLE és terhesség

9.3.8. Prognózis

9.4. Antifoszfolipid-szindróma

9.4.1. Definíció, epidemiológia

9.4.2. Etiopatogenezis

9.4.3. Klinikai tünetek, diagnózis

9.4.4. Kezelés

9.5. Szisztémás sclerosis (scleroderma)

9.5.1. Defi níció, epidemiológia

9.5.2. Etiopatogenezis

9.5.3. Klinikai tünetek

9.5.4. Diagnózis

9.5.5. Kezelés

9.5.6. Prognózis

9.6. Gyulladásos izombetegségek (myositisek)

9.6.1. Defi níció, epidemiológia

9.6.2. Etiopatogenezis

9.6.3. Klinikai tünetek

9.6.4. Diagnózis

9.6.5. Kezelés

9.7. Sjögren-szindróma

9.7.1. Defi níció, epidemiológia

9.7.2. Etiopatogenezis

9.7.3. Klinikai tünetek

9.7.4. Diagnózis

9.7.5. Kezelés

9.8. Kevert kötőszöveti betegség

9.8.1. Defi níció, epidemiológia

9.8.2. Etiopatogenezis

9.8.3. Klinikai tünetek, diagnózis

9.8.4. Kezelés

9.9. Átfedő (overlap) szindrómák

9.10. Szisztémás vasculitisek

9.10.1. Defi níció, felosztás

9.10.2. Etiopatogenezis

9.10.3. Klinikai tünetek, diagnózis

9.10.4. Henoch−Schönlein-purpura

9.10.5. Cryoglobulinaemiás vasculitis

9.10.6. Vasculitis leukocytoclastica cutanea

9.10.7. ANCA-asszociált vasculitisek

9.10.8. Polyarteritis nodosa

9.10.9. Kawasaki-kór

9.10.10. Óriássejtes arteritis és polymyalgia rheumatica

9.10.11. Takayashu-arteritis

9.10.12. Egyéb vasculitisek

10. GYERMEKREUMATOLÓGIA (Rákóczi Éva)

10.1. Bevezetés

10.2. Juvenilis idiopathiás arthritis

10.2.1. Csoportosítás

10.2.2. Szisztémás forma

10.2.3. Oligoarticularis JIA

10.2.4. Polyarticularis JIA

10.2.5. Juvenilis arthritis psoriatica

10.2.6. Juvenilis enthesopathiás arthritis

10.2.7. Nem diff erenciált egyéb arthritisek (NDP)

10.2.8. Speciális diff erenciáldiagnosztikai szempontok

10.2.9. Gyógyszeres terápia

10.2.10. Betegkövetés

10.3. Juvenilis szisztémás lupus erythematosus (JSLE)

10.4. Juvenilis dermatomyositis

10.5. Juvenilis szisztémás sclerosis

10.6. Gyermekkori kevert kötőszöveti betegség (CMCTD)

10.7. Gyermekkori szisztémás vasculitisek

10.7.1. Klasszifikáció

10.7.2. Henoch−Schönlein-purpura

10.7.3. Kawasaki-betegség

10.8. Lázzal járó autoinfl ammatorikus szindrómák

11. SPONDYLARTHROPATHIÁK (Szántó Sándor)

11.1. Bevezetés

11.2. Spondylitis ankylopoetica (SPA)

11.2.1. A SPA előfordulása, patomechanizmusa és patológiája

11.2.2. A SPA tünetei

11.2.3. A SPA diagnózisa

11.2.4. A SPA kezelése

11.3. Arthritis psoriatica (APs)

11.3.1. APs előfordulása, patomechanizmusa és formái

11.3.2. Az APs diagnózisa

11.3.3. Az APs kezelése

11.4. Enteropathiás arthritisek

11.4.1. Enteropathiás arthritisek előfordulása és tünetei

11.4.2. Enteropathiás arthritisek diagnosztikája

11.4.3. Enteropathiás arthritisek kezelése

11.5. Reaktív arthritis (ReA)

11.5.1. A ReA-t kiváltó kórokozók

11.5.2. A ReA tünetei

11.5.3. A ReA diagnózisa

11.5.4. A ReA kezelése

11.5.5. Reumás láz

11.6. Nem diff erenciált spondylarthritisek (USpA)

12. FERTŐZÉSES EREDETŰ ARTHRITISEK (Gaál János)

12.1. Bakteriális arthritis

12.1.1. Definíció

12.1.2. Patofi ziológia-patogenezis

12.1.3. Klinikai tünetek

12.1.4. Diagnózis

12.1.5. Prediszponáló tényezők

12.1.6. Bakteriális spektrum

12.1.7. Kezelés

12.1.8. Prognózis

12.1.9. Az intervertebralis rés fertőzése (spondylodiscitis)

12.2. Speciális bakteriális arthritisek

12.2.1. Neisseria gonorrhoeae-fertőzés

12.2.2. Lyme-kór

12.2.3. Tuberculosis

12.3. Vírusos arthritisek

12.4. Gombás arthritisek

12.5. Reaktív arthritisek

13. KRISTÁLYARTHRITISEK (Szamosi Szilvia)

13.1. Köszvény

13.1.1. Definíció

13.1.2. Epidemiológia

13.1.3. Etiopatogenezis: húgysavanyagcsere

13.1.4. Klinikum

13.1.5. Diagnózis

13.1.6. Differenciáldiagnosztika

13.1.7. Kezelés

13.2. Kalcium-pirofoszfát-dihidrát (CPPD) arthropathia

13.2.1. Definíció

13.2.2. Epidemiológia

13.2.3. Etiopatogenezis

13.2.4. Klinikum

13.2.5. Diagnózis

13.2.6. Differenciáldiagnosztika

13.2.7. Kezelés

13.3. Bázikus kalcium-foszfát (hydroxiapatit) arthropathia

13.3.1. Definíció

13.3.2. Epidemiológia

13.3.3. Etiopatogenezis

13.3.4. Klinikum

13.3.5. Diagnózis

13.3.6. Differenciáldiagnosztika

13.3.7. Kezelés

14. DEGENERATÍV MOZGÁSSZERVI KÓRKÉPEK (Szántó Sándor)

14.1. Bevezetés

14.2. Osteoarthrosis (osteoarthritis)

14.2.1. Az arthrosis etiológiája és patomechanizmusa

14.2.2. Az arthrosis tünetei

14.2.3. Az arthrosis diagnosztikája

14.2.4. Az arthrosis kezelése

14.3. Derékfájás

14.3.1. Bevezetés

14.3.2. A derékfájás előfordulása és diagnosztikája

14.3.3. A derékfájás okai

14.3.4. A derékfájás kezelése

14.4. Nyakfájás

14.4.1. Bevezetés

14.4.2. A nyakra lokalizálódó nyaki fájdalom

14.4.3. Kisugárzó nyaki fájdalom

14.4.4. Nyakfájás diagnosztikája

14.4.5. Nyaki fájdalom kezelése

14.5. Hátfájás

15. METABOLIKUS CSONTBETEGSÉGEK (Molnár Ágnes)

15.1. Osteoporosis

15.1.1. Epidemiológia és etiopatogenezis

15.1.2. Klinikum, diagnosztika

15.1.3. Terápia

15.2. Osteomalacia, rachitisek

15.2.1. A D-vitamin-hiány kialakulása

15.2.2. Klinikum, diagnosztika

15.2.3. Terápia

15.3. Hyperparathyreosis

15.3.1. Primer hyperparathyreosis

15.3.2. Szekunder hyperparathyreosis

15.3.3. A hyperparathyreosis kezelése

15.4. A csontok Paget-kórja

15.4.1. Epidemiológia, patogenezis

15.4.2. Klinikum, diagnosztika

15.4.3. Kezelés

15.5. Algodystrophia (Sudeck-atrophia)

15.5.1. Etiopatogenezis, epidemiológia

15.5.2. Klinikum, diagnosztika

15.5.3. Terápia

15.6. Osteonecrosis

15.6.1. Nomenklatúra, etiopatogenezis

15.6.2. Klinikum, diagnosztika

15.6.3. Kezelés

16. HATÁRTERÜLETI ÉS RITKA KÓRKÉPEK (Váncsa Andrea)

16.1. Recidiváló polychondritis

16.1.1. Epidemiológia

16.1.2. Etiopatogenezis

16.1.3. Klinikum

16.1.4. Diagnózis és terápia

16.2. Sarcoidosis

16.2.1. Epidemiológia

16.2.2. Etiopatogenezis

16.2.3. Klinikum

16.2.4. Diagnózis

16.2.5. Terápia

16.3. Amyloidosis

16.3.1. Epidemiológia és etiopatogenezis

16.3.2. Klinikai kép

16.3.3. Diagnózis

16.3.4. Terápia

16.4. Cogan-szindróma

16.5. Sweet szindróma

16.6. Autoinfl ammatórikus szindrómák

16.7. Paraneoplasiás szindrómák

16.8. Hypertrophiás osteoarthropathia (HOA)

16.9. Diabeteses és neurogen arthropathia (DISH)

16.10. Hyper- és hypothyreosishoz társuló mozgásszervi kórképek

16.11. Cushing-kórhoz társuló reumatológiai állapotok

16.12. Haemophilia

16.13. Sarlósejtes anaemia, thalassaemia

16.14. Acromegalia

16.15. Ochronosis (alkaptonuria)

16.16. Haemochromatosis

16.17. Wilson-kór

17. LÁGYRÉSZ-REUMATIZMUSOK (Szabó Zoltán)

17.1. Bevezetés

17.2. Panniculitis

17.3. Tendinitis, tendovaginitis, bursitis

17.4. Alagút-szindrómák

17.5. Periarthritis humeroscapularis (PHS)

17.6. Fibromyalgia

17.7. Myopathiák

17.8. Polyneuropathiák