Könyvadatok
Az egészségnyereség mérése - A betegek értékelése alapján
Puhafedelű, ragasztott kötés
Szerző(k): Dr.Inotai András, Dr.Lovas Kornélia, Prof.Kaló Zoltán
Felelős kiadó: Dr.Böszörményi Nagy Klára
Felelős szerkesztő: Dr. Takács Éva
Tördelés, tipográfia: Hakucsák Róbert
Borítóterv, grafika:
Terjesztés: Végh Rita
Nyomda és kötészet: Belvárosi Nyomda Zrt.
Ár: 4600 Ft
Tulajdonságai
Terjedelem: 330 oldal
Kiadó: SpringMed Kiadó Kft.
Megjelenés időpontja: 2014. november 3.
Nyelvezet: Magyar
ISBN: 978-963-9695-15-3
ISSN: 2060-310X
Leírás
A betegtől származó információk gyűjtésének, elemzésének, kiértékelésének ma már komoly tudományos háttere és nemzetközi szakirodalma van, amely a pszichometria, a biostatisztika és az egészség-gazdaságtan által alkotott interdiszciplinális területként írható le.
A betegség szubjektív megítélése – azaz annak vizsgálata, hogy a betegek hogyan élik meg saját lelki, mentális és fizikai állapotukat -, valamint az objektív, fiziológiai paramétereken alapuló orvosi diagnózis között meglévő különbség az elmúlt évtizedekben egyre több figyelmet kapott. A sikeres és modern orvoslásban azonban mindkét dimenzió együttes figyelembevételére van szükség, mivel ezek ki is egészítik egymást.
A szerzők célkitűzése egy olyan kézikönyv megalkotása volt, amely ezen interdiszciplináris szakterület elméleti hátterének bemutatásán túl számos – lehetőség szerint magyar – gyakorlati alkalmazást, példát is tartalmaz. A könyv második része a betegbeszámolón alapuló egészségkimenetek egészség-gazdaságtani elemzésekben történő felhasználását tárgyalja.
A szerzők bíznak abban, hogy e kézikönyvet haszonnal forgatják mind a szakterület művelői, mind a téma iránt érdeklődők – rendelkezzenek akár orvosi, gyógyszerész, közgazdász vagy társadalomtudományi alapképzettséggel.
Paraméterek
| Tartalom | A kötet szerzői Előszó 1. A betegbeszámolón alapuló egészségkimenet 1.1. A betegbeszámolón alapuló egészségkimenet mérésének koncepciója 1.1.1. Mi a PRO? 1.1.2. A fogalmi keretrendszer és a végpontmodell 1.2. A PRO mércék típusai 1.3. A PRO mércék fejlesztése 1.3.1. Hipotézis – fogalmi keret felállítása 1.3.2. A fogalmi keret finomítása és a mérce első verziójának elkészítése 1.3.3. A fogalmi keret jóváhagyása és a mérce tulajdonságainak meghatározása 1.3.4. Adatgyűjtés, elemzés és kiértékelés 1.3.5. Kérdőív-módosítás 1.4. A mérési skálák típusai 1.4.1. Nominális skála 1.4.2. Ordinális skála 1.4.3. Intervallumskála 1.4.4. Arányskála 1.5. A PRO mérésére vonatkozó módszertani ajánlások 1.5.1.Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet ajánlása 1.5.2. Az Európai Törzskönyvező Hatóság ajánlása 1.5.3.Az International Society for Quality of Life Research ajánlása 1.5.4.Az International Society for Pharmacoeconomics and Outcomes Research ajánlása 2. Életminőség 2.1.Az egészséggel összefüggő életminőség 2.2. Az életminőség-mérés alapvetései 2.2.1.Megkülönböztető mérce 2.2.2.Előrejelző mérce 2.2.3.Értékelő mérce 2.2.4.Mércetípusok összehasonlítása és alkalmazása 2.2.5.Mércék és kérdőívek típusai 2.3. Életminőség-mércék fejlesztése és validálása 2.3.1. Az alapvető célkitűzések meghatározása 2.3.2. Az állítások/kérdések generálása 2.3.3. Az állítások/kérdések redukciója 2.3.4. A mérce tervezése, formázása, megfogalmazása 2.3.5. Tartalmi validálás 2.3.6. Kvantitatív validálás 2.3.7. Esettanulmány – a Nottingham Health Profile kifejlesztése 2.4. Fordítás és kulturális adaptálás 2.4.1. Célnyelvi fordítás 2.4.2. Fordítás célnyelvről forrásnyelvre 2.4.3. Szakértői panel 2.4.4. Előzetes tesztelés 2.4.5.Súlyozás 2.4.6.Az ISPOR TCA „helyes gyakorlata” 2.4.7.A Nottingham Health Profile kérdőív magyarországi adaptációja – esettanulmány 2.4.8.A Quality of Life in Depression Scale életminőség-mérce adaptálásának bemutatása 2.5. Az életminőség-mércék értékelési szempontjai 2.5.1. Validitás 2.5.2. Megbízhatóság 2.5.3. Érzékenység 2.5.4. Interpretálhatóság 2.6. Az életminőség-értékek értelmezése 2.6.1. Statisztikai szignifikancia 2.6.2. Abszolút és időben változó értékek 2.6.3. Küszöbértékek 2.6.4. Lakossági normák 2.6.5. Klinikai szempontból értékelhető minimális változás 2.6.6. Az életminőségre gyakorolt hatás 2.6.7.Hatásnagyság 3. Életminőség-mérés gyermek- és serdülőkorban 3.1. Bevezetés 3.2. Hatósági szabályozások és ajánlások 3.3. A gyermekkori életminőség-mérő eszközök speciális szempontjai 3.4. A gyermekkori életminőség-dimenziók sajátosságai 3.5. Az adatszolgáltató személyének kérdése 3.6. A gyermektől és a külső személytől kapott értékelés egyezése és eltérése 3.7. A gyermekkori kérdőívek formai kialakítása 3.8. A mérőeszközök fejlesztése 3.9. Moduláris mérőeszközök 3.10. Magyar nyelvű mérőeszközök 4. Terápiahűség és betegelégedettség 4.1. Terápiahűség 4.1.1. A terápiahűség alapfogalmai 4.1.2. Módszerek a gyógyszeresterápia-hűség mértékének meghatározására 4.1.3. A terápiahűség mérőszámai 4.1.4. A csökkent terápiahűség prevalenciája 4.1.5. A csökkent terápiahűség következményei 4.1.6.A terápiahűség figyelembevétele az egészség-gazdaságtani elemzésekben 4.1.7.A terápiahűséget befolyásoló faktorok 4.1.8.A terápiahűség javítása 4.2. Betegelégedettség Melléklet 5. A hasznosság fogalma az egészség-gazdaságtanban 5.1.A hasznosságmérés szükségessége 5.2.A hasznosság közgazdaságtani háttere 5.2.1.A hasznosság fogalmának evolúciója 5.2.2.A Neumann–Morgenstern-féle hasznosságelmélet 5.2.3. A preferenciák, az érték és a hasznosság viszonya 5.3.A hasznosság szerepe az egészség-gazdaságtanban 5.3.1.A hasznosságelméletek helye az egészség-gazdaságtanban 5.3.2.Az egészségi állapot mérésére szolgáló eszközök értékelésének szempontjai 6. A hasznosság mérése 6.1.Bevezetés 6.2.Direkt hasznosságmérés 6.2.1.Arányskála 6.2.2.Időalku 6.2.3.Standard játszma 6.2.4.A direkt hasznosságmérő módszerek összevetése 6.2.5.Emberalku 6.2.6.Egyéb módszerek 6.3.Hasznosság mérésére is alkalmas általános életminőség-mérő eszközök 6.3.1.Történeti szempontból releváns indirekt hasznosságmérő módszerek 6.3.2.EQ-5D 6.3.3.Health Utility Index 6.3.4.SF-6D 6.3.5.Egyéb módszerek 6.4.Az elemzés nézőpontja a hasznosságmérésben 6.5.Mapping 6.6.A hasznosságmérés jelentősége 7. Életminőséggel korrigált életév 7.1.Az egészségtőke és az egészségnyereség mérésének szempontjai az egészség-gazdaságtani elemzésekben 7.2.A QALY módszer 7.2.1.A QALY története 7.2.2.A QALY módszer lényege 7.2.3.A QALY módszer felhasználhatósága a döntéshozatalban 7.2.4.A QALY transzferabilitása 7.3.A DALY módszer 7.3.1.A DALY módszer rövid bemutatása 7.3.2.A DALY módszer alkalmazhatósága 7.3.3. A QALY és a DALY módszer hasonlóságai és különbségei 7.4. A QALY és a DALY módszerek kritikája 7.4.1. A QALY módszer kritikája 7.4.2. A DALY módszer kritikája 7.5. Egyéb módszerek a QALY és a DALY mellett 7.5.1. Egészséges életév ekvivalens – HYE 7.5.2. Egészséggel korrigált várható élettartam – HALE 7.5.3. Funkcióvesztéssel korrigált várható élettartam – DALE Szótár Rövidítéstár Tárgymutató |
Hasonló termékek
