Kérdeztem – Válaszoltak VI. (E‑book)

Előszó

Megtiszteltetésnek veszem és köszönöm a lehetőséget, hogy néhány bevezető gondolattal hozzájárulhatok kedves barátom, Szarvas István író és újságíró legújabb interjúkötete megjelenéséhez.

Az interjú célja, hogy annak készítője egy vagy több meghatározott témakörben kínáljon információkat a megkérdezett személytől, ismerje meg és az olvasóknak mutassa be azok tapasztalatait, véleményét, gondolkodását. Az interjú széleskörűen elterjedt  technika, amelyet gyakran alkalmaznak például a tudományos kutatásban, a médiában, a piackutatásban vagy a munkaerő kiválasztásban.

„A tényszerű tudósítás mindig biztonságot ad. Ott vannak kéznél az információk, melyek alig várják, hogy sorba rakjam őket, és követhető formát adjak nekik. „Fogd a tényeket, az arcokat, az igazság különböző aspektusait, csiszold őket fényesre, és vesd papírra, a többi már az olvasó dolga”, írta Mira Grant amerikai író, újságírónő.

„Az interjú két vagy több ember közös munkája. Nem mindig könnyű a kérdéseket feltenni, mert a kérdező az ember lelkének mélységét szeretné feltárni”, véli Lakatos Ilona író, újságíró, szerkesztő.

„Csak az események korrekt, részletekbe menő feltárása segíthet hozzá, hogy megértsük a világot”, írta Daniel Domscheit-Bergnémet író, technológiai aktivista.

Az interjúkészítés hatalmas felelősség. Az olvasónak egy-egy interjút olvasva azt kell éreznie, hogy az interjút készítő az én kérdéseimet teszi fel; mintha közvetlenül én ülnék szemben, én faggatnám a megkérdezett politikust, gazdasági szakembert, művészt, sportolót, közéleti személyiséget.

Az interjút készítőnek ugyanakkor a partnere iránti tisztelettel, respekttel bizonyos – a szó jó értelmében vett alázattal, de nem megalázkodással kell rendelkeznie.

Az interjú az olvasók/nézők/hallgatók által egyik legkedveltebb sajtóműfaj. A riporter kérdez, az interjúalany válaszol. Első látásra milyen egyszerű ez az összefüggés. És valóban: egyszerű lenne ez az összefüggés?

Az interjú a kérdéseken és a kérdésekre adott válaszokon keresztül képet ad a tágabb és a szűkebb világ múltjáról, jelenéről és – az esélyek és a kockázatok tükrében – a jövőről.

Az interjú a szerzők szempontjából az egyik, ha csak nem a legnehezebb műfaj: nagy általános tájékozottságot (műveltséget) és az interjúalany helyzetéről, véleményéről, a tőle várható válaszokat illetően nagyfokú felkészültséget igényel, ami szorgalmas fel
készüléssel érhető el.

Az interjút készítőjének – a tárgyi felkészülés mellett gyors reagálóképességgel is kell rendelkeznie. Fel kell ismernie, amikor az interjúalany mellébeszél, lódít, kevésbé finoman szólva hazudik; s – udvariasan, de határozottan – meg kell kísérelni a beszélgetés eredeti irányvonalához történő visszatérést.

A megszólalásra felkért személyek kiválasztása, a nekik feltett kérdések és a kérdésekre adott válaszok, a kérdezés módja, a kérdések mögött rejlő tájékozottság (műveltség) és a sok munkával járó felkészülés – ezek a feltételek mind-mind visszatükröződnek a szerző István munkásságában és az Olvasó kezében lévő kötetben.

Abban a kötetben, amely olyan személyiségekkel készült interjúkat tartalmaz, akik a mögöttünk hagyott években, sőt évtizedekben az élet legkülönbözőbb területén fejtette ki tevékenységét. Vannak köztük hazaiak, mint Czakó Borbála neves üzletasszony és egykori nagykövet, Hiller István egykori kulturális miniszter és pártelnök, Kovács László, a magyar külpolitika meghatározó személyisége, az Európai Bizottság egykori tagja, Medgyessy Péter, korábbi miniszterelnök, Palócz Éva a neves közgazdász, Simonyi András korábbi nagykövet vagy – névsorban az utolsók között - a közelmúltban elhunyt Törőcsik Mari, a nemzet színésze.

S vannak külföldiek, mint Milo Djukanovics, Montenegro egykori államfője, Mary McAleese, az Ír Köztársaság két évtizeddel ezelőtt Magyarországra látogató államfője és Walter Riester, az 1998-ban Gerhard Schröder vezette német szövetségi kormány első szociális és munkaügyi minisztere.

A kötet tartalma összességben csaknem 38, különböző területeken különböző tisztségeket és szerepeket ellátó/betöltő személyiséggel különböző időpontokban készült, terjedelmét tekintve rövid, de a lényeg bemutatására törekvő interjú. Szarvas István nagy gonddal elkészített interjúkötete a közelmúlt történelemkönyve. Segít a közelmúlt kétkét és fél évtized eseményeire és összefüggéseire való visszatekintésben, annak pedig, aki akkor még nem élt vagy koránál fogva nem tudta nyomon követni a könyv hősei tevékenységét, különösen sok érdekes információt tartalmaz.

Kívánok kellemes és hasznos, élményekben gazdag időtöltést a könyv elolvasásához!

Budapest, 2021. június 28.

Juhász Imre
volt gazdasági szakdiplomata