Az alvásmedicina kézikönyve

14.800 Ft

11.840 Ft

Kedvezmény: 2.960 Ft 20%

Menny.:

ISBN:	978-963-9695-31-3
Könyvünk célja, hogy az alvás alatti légzészavarok különböző változatait részletesen ismertessük. Összefoglaljuk azokat a diagnosztikus és terápiás ajánlásokat, melyek az alvászavarok klinikai variánsainak kezelését megkönnyítik és eredményessé teszik.
Kívánságlistára teszem

Könyvadatok

Az alvásmedicina kézikönyve

Puhafedelű, ragasztott kötés
Szerző(k): Dr.Szakács Zoltán , Dr.Köves Péter , Benedek Pálma, Bereczki Dániel, Bernáth István, Bóné Beáta, Buda Bernadett, Faludi Béla, Gyimesi Csilla, Hirschberg Andor, Horváth Réka, Janszky József, Kovács Norbert, Lendvai Zsófia, Magyar Mária Tünde, Pásti Krisztina, Szabó Attila, Szeifert Lilla, Terray Horváth Attila, Várdi Katalin, Várszegi Mária
Orvosi szaklektor: Dr.Böszörményi Nagy György
Felelős szerkesztő: Dr. Böszörményi Nagy Klára
Tördelés, tipográfia: Németh János
Borítóterv, grafika: Németh János, Hakucsák Róbert
Terjesztés: Végh Rita
Nyomda és kötészet: D.Plus Nyomda
Ár: 14800 Ft

Tulajdonságai

Terjedelem: 512 oldal
Kiadó: SpringMed Kiadó Kft.
Megjelenés időpontja: 2017. november 30.
Nyelvezet: Magyar
ISBN: 978-963-9695-31-3
ISSN: 2060-310X

Leírás

Az alvás alatti légzészavarban szenvedők aránya az össznépességben magas. Ezen arány várható további növekedése miatt, hazánkban is alapvető kívánalom, hogy az alvás alatti légzészavarban szenvedő betegek ellátására hivatott szakorvosok – az elmúlt évek gyorsan bővülő fiziológiai-, kórtani-, klinikai ismeretanyagára támaszkodva, - új orvosi szemlélettel rendelkezzenek az alvásmedicina terén. Könyvünk célja, hogy az alvás alatti légzészavarok különböző változatait részletesen ismertessük. Összefoglaljuk azokat a diagnosztikus és terápiás ajánlásokat, melyek az alvászavarok klinikai variánsainak kezelését megkönnyítik és eredményessé teszik.
2013 óta az alvásmedicina önálló szubdiszciplina, mely számos alapszakmára (neurológia, tüdőgyógyászat, belgyógyászat, pszichiátria, gyermekgyógyászat, fül-orr-gégészet) építhető. A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság (MATT) keretein belül létrejött az ehhez csatlakozó képzési rendszer, laboratóriumi akkreditáció, - szükséges és elvárt minimumfeltételekkel -, valamint elkészültek a hazai szomnológiai irányelvek is.
A szükséges ismeretnyag átadásának alapvető feltétele egy korszerű, kellően didaktikus tankönyv szerkesztése, melyet a MATT vállalt. Ennek eredményeként – majd 2 évtizedes szünet után – jelenik meg az alvásmedicina sokrétűségét, a társszakmákkal való összefüggéseit, a diagnosztika és a terápia lehetőségeit összefoglaló kézikönyv.
Ajánljuk a könyvet az érintett szakmák szakorvosain túl, az alvásmedicina szakorvosi vizsgára készülőknek, a családorvosoknak, a közlekedésbiztonságban és munkaegészségügyben működő szakembereknek, valamint a szomnológia iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.

Paraméterek

Tartalom

A kötet szerzői
Ajánlás
Előszó
Rövidítések jegyzéke
I.AZ ALVÁSMEDICINA ALAPJAI
1.Az alvásmedicina töténete (Faludi Béla)
1.1.Ókori elképzelések
1.2.Miért alszunk? Az alvásteóriák fejlődése
1.3.Az alvásvizsgálatok alapjai
    1.3.1.Az EEG felfedezése
    1.3.2.A biológiai ritmusok kutatásának kezdetei
    1.3.3.A REM felfedezése
    1.3.4.Az alvásciklusok felfedezése
    1.3.5.Az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásának egységes modellje
1.4.Az alvásmedicina kezdetei
2.Az alvásmedicina fogalma és szakmai algoritmusa (Köves Péter)
2.1.Az alvásmedicina fogalma.
2.2.Az alvás-ébrenlét zavarok diagnosztikájának sajátos vonásai
    2.2.1.Az alvás-ébrenlét zavar jellemző klinikai tünetei
    2.2.2.Napközbeni aluszékonyság szindróma és kóros kimerültség
    2.2.3.Az alvás-ébrenlét zavarok időbeli vonatkozásai
    2.2.4.Fontos kísérő jelenségek
2.3.Az alvásfolyamatot befolyásoló gyógyszerek áttekintése
    2.3.1.Pszichotróp gyógyszerek
    2.3.2.Kábítószerek
    2.3.3.Neurológiai gyógyszerek
    2.3.4.Belgyógyászati gyógyszerek
    2.3.5.Pulmonológiai szerek
2.4.Az alvásfolyamat zavarát okozó kórképek
    2.4.1.Neurológia
    2.4.2.Pszichiátria
    2.4.3.Egyéb alvás-ébrenlét zavart okozó kórképek
    2.4.4.Az alvásmedicina ellátási algoritmusa
3.A fiziológiás alvás (Köves Péter)
3.1.Az alvás elektrofiziológiai és poliszomnográfiás jellemzői
    3.1.1.Elektroenkefalográfia
    3.1.2.Elektrookulogram (EOG)
    3.1.3.Elektromiogram (EMG)
    3.1.4.A bőrellenállás és a bioelektromos bőrpotenciálok alvásban
    3.1.5.A NREM- és a REM-alvás
3.2.Az alvás mintázata, alvásszerkezet
3.3.Az alvás-ébrenlét szabályozás homeosztatikus, cirkadián és ultradián komponensei
    3.3.1.Homeosztatikus komponens
    3.3.2.Cirkadián és szemicirkadián komponens
    3.3.3.Ultradián komponens
3.4.Az alvásszabályozás neurobiokémiai alapjai
    3.4.1.Az ébrenlét neurofiziológiai háttere
    3.4.2.Az alvásreguláló metabolitok szerepe
    3.4.3.A ventrolaterális preoptikus area szerepe
    3.4.4.A bazális előagy szerepe
    3.4.5.Az alvási orsók jelentkezése és a funkcionális szenzoros depriváció jelensége
    3.4.6.A lassú hullámú aktivitás kialakulása a thalamocortikális rendszerben
    3.4.7.A REM-alvás hálózata
    3.4.8.Az alvás-ébrenlét ritmus cirkadián szabályozása
    3.4.9.Az ultradián szabályozás (alvásszerkezet) ma ismert tényezői
3.5.Az alvás és a légzés-keringés szabályozás kapcsolata
    3.5.1.Kardiovaszkuláris szabályozás alvásban
    3.5.2.Agyi keringés alvásban
    3.5.3.Légzés alvásban
3.6.Az alvás és a hormonális ritmusok
    3.6.1.Szomatotrop hormon
    3.6.2.Prolaktin
    3.6.3.ACTH, kortizol
    3.6.4.Thyroxin
    3.6.5.Gonadotrop hormonok
    3.6.6.Inzulin és vércukorszint
3.7.Az immunrendszer és az alvás
3.8.Az emésztőszervek, a veseműködés és az alvás
3.9.Az alvás és a testhőmérséklet szabályozás kapcsolata,az agy hőmérséklete alvás alatt
4.Az alvás-és ébrenléti zavarok felosztása (Várszegi Mária)
II.AZ ALVÁSLABORATÓRIUM MŰKÖDÉSE, VIZSGÁLÓ ELJÁRÁSAI ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK HATÁRTERÜLETE
5.Az alvásmedicina vizsgálómódszerei (Szakács Zoltán, Köves Péter)
5.1.Az alvásmedicinában alkalmazott kérdőívek
    5.1.1.Az alvás és az ébrenlét állapotának felmérése
5.2.Alvásnapló
5.3.Aktigráfia
5.4.Poliszomnográfia, poligráfia
    5.4.1.A poligráfia (poliszomnográfia) helye a diagnosztikában
    5.4.2.A biológiai változók regisztrálásának általános szabályai a poligráfiában
    5.4.3.Az alvásanalízis paraméterei
    5.4.4.A kardiorespiratorikus funkciók paraméterei
    5.4.5.A gastro-esophageális reflux monitorozása
    5.4.6.Az alvásfüggő erekció monitorozása
    5.4.7.Mozgásparaméterek
    5.4.8.A poliszomnográfia standard elvezetési kombinációi
    5.4.9.A poliszomnográfia indikációi az alvásmedicinában
    5.4.10.A polszomnográfiás felvételek értékelése
    5.4.11.Az alvásszerkezetet befolyásoló tényezők
    5.4.12.Az ébredés (arousal) fogalma és megállapításának szabályai
    5.4.13.A kardiorespiratórikus funkciókkal, az alvásfüggő mozgásokkal,és az ezekkel kapcsolatos arousalokkal összefüggő paraméterek
    5.4.14.Ciklikus alternáló mintázatok
    5.4.15.Az artefaktumok felismerése
5.5.A napközbeni alváskésztetés és az ébrenmaradás képesség mértékének objektív mérésére szolgáló tesztek (MSLT, MWT)
5.6.Forszírozott immobilizációs teszt
5.7.Alvásdepriváció
5.8.Egyéb vizsgálatok
6.Az alváslaboratórium működtetésének személyzeti, műszaki és logisztikai feltételei (Faludi Béla)
6.1.Személyi, személyzeti feltételek
    6.1.1.Orvosi háttér
    6.1.2.Poliszomnográfiás technikus (alvástechnikus)
    6.1.3.Adminisztratív személyzet
    6.1.4.Technikus
6.2.Eszközös háttér
6.3.Infrastruktúra
7.A non-invazív lélegeztetés helye és lehetőségei az alvásmedicinában és a neurológiában (Faludi Béla)
7.1.Történeti vonatkozások
7.2.Felhasználási lehetőségek
7.3.A non-invazív lélegeztetés típusai
7.4.A non-invazív lélegeztetés előnyei és hátrányai
7.5.A légzésszabályozás és a légzésmechanika jellegzetességei alvás alatt
7.6.A NIV felhasználása a neurológiai kórképekben
    7.6.1.Felső motoneuron és piramispálya károsodás
    7.6.2.Alsó motoneuron károsodások
    7.6.3.Kombinált alsó és felső motoneuron-károsodással járó kórképek
    7.6.4.Perifériás neuropátiák
    7.6.5.Izombetegségek
    7.6.6.A neuromuszkuláris junkció betegségei
    7.6.7.Alvás alatti hipoventillációs szindróma (SHS)
    7.6.8.Centrális apnoe
    7.6.9.Cheyne-Stokes légzés
7.7.A NIV alkalmazásának kritériumai
7.8.A non-invazív lélegeztetés hosszútávú alkalmazását befolyásoló tényezők
7.9.A korai diagnosztika lehetőségei NIV szükségessége esetén
7.10.A non-invazív otthoni lélegeztetés szakmai hátterének összetevői
7.11.Felhasználás, következmények: intenzív terápia, aneszteziológia
    7.11.1.Műtéti altatást, extubálást követő elégtelen légzés
    7.11.2.A műtéti altatás hatása az alvásszerkezetre
III.ALVÁS-ÉBRENLÉTI ZAVAROK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK
8.Felnőttkori alvásfüggő légzészavarok (Köves Péter)
8.1.Az alvásfüggő légzészavarok jelentősége és felosztása
8.2.Kóros légzésminták alvásban
    8.2.1.Obstruktív apnoe
    8.2.2.Paradox légzés
    8.2.3.Centrális apnoe
    8.2.4.Kevert apnoe
    8.2.5.Hypopnoe
    8.2.6.Arousalhoz vezető légzési effort
    8.2.7.Cheyne-Stokes légzés
8.3.Az obstruktív alvási apnoe-hypopnoe szindróma és a felső légúti rezisztencia szindróma
    8.3.1.Az obstruktív alvási apnoe-hypopnoe szindróma (OSAS)
    8.3.2.Felső légúti rezisztencia szindróma (UARS)
    8.3.3.A primer, egyszerű horkolás
    8.3.4.A szájgarat belégzési beszűkülésével, elzáródásával járó alvászavarok patofiziológiája
    8.3.5.Az OSAS és a kardiovaszkuláris rizikó
8.4.Centrális apnoe-hypopnoe szindróma
    8.4.1.Általános jellemzők, patofiziológia
    8.4.2.CAS diagnosztikai kritériumai
8.5.Cheyne-Stokes légzés
    8.5.1.Általános jellemzők és patofiziológiai háttér
    8.5.2.Társuló jellemzők
    8.5.3.Predisponáló tényezők
    8.5.4.Prevalencia
    8.5.5.Diagnosztikus kritériumok
    8.5.6.Laboratóriumi jellemzők
8.6.A komplex alvási apnoe szindróma
8.7.Opiátok és narkotikumok által indukált centrális alvási apnoe
8.8.Alvásfüggő hipoventillációs szindróma
    8.8.1.Általános jellemzők
    8.8.2.Patomechanizmus
    8.8.3.Diagnosztikus kritériumok
    8.8.4.Predisponáló tényezők
    8.8.5.Poliszomnográfiás jellemzők
    8.8.6.Laboratóriumi jellemzők
    8.8.7.Differenciál-diagnózis
8.9.Az alvásfüggő légzészavarok diagnosztikája
8.10.Az alvásfüggő légzészavarok terápiája
    8.10.1.Általános jellemzők
    8.10.2.A pozitív felső légúti nyomás terápiák
    8.10.3.Titrálás
    8.10.4.Nem kívánatos mellékhatások és szövődmények
    8.10.5.Ellenőrzések, gondozás, compliance
    8.10.6.O2-lélegeztetés
    8.10.7.Szájprotézisek, garatprotézisek
    8.10.8.A musculus genioglossus stimulálása
    8.10.9.Műtéti eljárások
    8.10.10.Indirekt kezelési módok
    8.10.11.Rehabilitáció és munkaalkalmasság
9.Obstruktív tüdőbetegségek, asthma, gastro-oesophageális reflux, allergiás rhinitis és az alvás (Várdi Katalin)
9.1.Bevezetés
9.2.A gastro-oesophageális reflux és az alvás
    9.2.1.Előfordulás, gyakoriság, tünettan
    9.2.2.Az alvás hatása a gastro-oesophageális traktusra
    9.2.3.A GERD hatása az alvásra
    9.2.4.Átalvási insomniák
9.3.Alvás és tüdőbetegségek
    9.3.1.Élettani háttér
    9.3.2.Asthma bronchiale, nocturnális asthma
    9.3.3.Krónikus obstruktív tüdőbetegségek (COPD)
9.4.Alvás és allergiás rhinitis
    9.4.1.Az alvászavarok jellege rhinitisben
    9.4.2.Az alvászavarok patomechanizmusa allergiás rhinitisben
    9.4.3.Az antiallergiás kezelés alvásvonatkozású hatásai
9.5.Obezitás hipoventilláció szindróma
9.6.Neuromuszkuláris betegségek
10.A fül-orr-gégész szerepe az alvásfüggő légzészavarok (SRBD) ellátásában (Hirschberg Andor, Benedek Pálma, Buda Bernadett)
10.1.Bevezetés
10.2.Felső légúti obstrukciós tényezők
    10.2.1.Az egyes szűkítő elváltozások lehetséges kockázati értéke
10.3.Fül-orr-gégészeti és kiegészítő vizsgálatok
    10.3.1.Az első, alapszintű, szűrő jellegű fül-orr-gégészeti vizsgálat
    10.3.2.Emelt szintű szakvizsgálat
    10.3.3.Gyógyszer indukált mesterséges narkózisban végzett alvásendoszkópia
10.4.Sebészi kezelés
    10.4.1.Indikációk
    10.4.2.Műtéti lehetőségek szintek szerint
    10.4.3.A műtétek várható eredményessége
10.5.Konzervatív és egyéb eszközös terápiás lehetőségek
    10.5.1.Konzervatív kezelési módok
    10.5.2.Eszközös terápiák
    10.5.3.Műtéti eljárások: Inspire® terápia
10.6.Az OSAHS gyermek fül-orr-gégészeti vonatkozásai
    10.6.1.Előfordulási gyakoriság, lehetséges okok
    10.6.2.OSAS kivizsgálása gyermekkorban
    10.6.3.OSAS kezelése gyermekkorban
    10.6.4.Lehetséges műtéti szövődmények
    10.6.5.Következtetések
11.Az alvásfüggő légzészavarok jelentősége a hipertónia és a kardiovaszkuláris kórképek rizikójának növekedésében (Faludi Béla)
11.1.Kardiovaszkuláris betegségek jelentősége
11.2.Az alvásfüggő légzészavarok fontosabb kardiovaszkuláris következményei
11.3.Alvás alatti fiziológiás változások és a kardiovaszkuláris rizikó növekedése
11.4.Alvásfüggő légzészavarok szerepe a kardiovaszkuláris rizikó növekedésében
    11.4.1.Hipertónia kialakulása alvásfüggő légzészavarokban
    11.4.2.Hypoxia – reoxigenizációs és a szabadgyök képződés hatásai
    11.4.3.A hypoxia és a hypercapnia egyéb hatásai
    11.4.5.Szimpatikus aktiváció
    11.4.6.Intrathorakális nyomásváltozás
    11.4.7.Ritmuszavarok
    11.4.8.Koronáriabetegség
11.5.Alvásfüggő és nem alvásfüggő patofiziológiai folyamatok
    11.5.1.Szívelégtelenség, centrális apnoe, Cheyne-Stokes légzés (CSB) jelentősége és összefüggései
    11.5.2.Akut és krónikus hatások, következmények elkülönítése és jelentőségük
12.Non-invazív pozitív nyomású lélegeztetés gyakorlati alkalmazása alvásfüggő légzészavarokban (Terray Horváth Attila)
12.1.Áttekintés
12.2.Esetismertetések
    1.eset: OSAS-Parkinson-kór
    2.eset: Cheynes-Stokes légzés, szívelégtelenség
    3.eset:Szívbeteg férfi esete
    4.eset: OSAS, COPD (overlap szindróma)
    5.eset: OSAS, alveoláris hipoventilláció, hypothyreotikus krízis
    6.eset: Alveoláris hipoventilláció, ALS
    7.eset: OSAS, mitochondriális izombetegség, szívelégtelenség
13.Az alvás-ébrenlét ritmus cirkadián szabályozásának zavarai(Köves Péter, Terray Horváth Attila)
13.1.Bevezetés a kronobiológia tudományába
13.2.A kronobiológia néhány alapfogalma
13.3.Az alvás-ébrenlét ritmus szabályozása és zavarainak patomechanizmusa
    13.3.1.Az alvás-ébrenlét ritmus szabályozása
    13.3.2.Az alvás-ébrenlét ritmus zavarainak patomechanizmusa
13.4.A cirkadián alvás-ébrenlét szabályozás működésének markerei
    13.4.1.A maghőmérséklet és a melatonin-szint cirkadián profiljának vizsgálata
    13.4.2.Aktigráfia és kérdőíves vizsgálatok
13.5.A cirkadián kronotípusok
13.6.Az alvás-ébrenlét ritmus cirkadián szabályozásának zavarai
    13.6.1.A cirkadián alvás-ébrenlét ritmus zavarának jellemzői
    13.6.2.Az alvás-ébrenlét ritmus szabályozási zavarainak felosztása
13.7.Az alvás-ébrenlét ritmus cirkadián zavarainak terápiás lehetőségei
    13.7.1.Alváshigiénés szabályok
    13.7.2.Fényterápia
    13.7.3.Melatonin kezelés
    13.7.4.Komplex tréningek
13.8.Szűrések
13.9.Munkaköri szabályok
14.Alvás- és ébrenléti zavarok neurológiai kórképekben (Szakács Zoltán)
14.1.Neurodegeneratív betegségek
14.2.Demenciák
    14.2.1.Alzheimer-kór
    14.2.2.Progresszív Supranucleáris Bénulás
    14.2.3.Parkinson-kór
    14.2.4.Diffúz Lewy-testes demencia
14.3.Más neurodegeneratív betegségek
    14.3.1.Fatális familiáris insomnia (FFI)
14.4.Fejfájások
    14.4.1.A fejfájás típusai
    14.4.2.Az alvászavarok OSAS és a fejfájás
14.5.A központi idegrendszer traumás sérülései
14.6.Neuroimmunológiai kórképek
    14.6.1.Sclerosis multiplex
    14.6.2.Guillain-Barré szindróma
    14.6.3.Myasthenia gravis
    14.6.4.Amyotrophiás lateralsclerosis (ALS)
    14.6.5.Huntington-kór
15.OSAS és az ischaemiás stroke (Bereczki Dániel)
15.1.Az OSAS – mint a stroke rizikófaktora
15.2.Az OSAS társulása a stroke egyéb rizikófaktoraival
    15.2.1.OSAS és hipertónia
    15.2.2.Pitvarfibrilláció
    15.2.3.Glükóz anyagcserezavar
    15.2.4.Lipid anyagcserzavar
    15.2.5.Metabolikus szindróma
    15.2.6.Gyulladásos markerek
    15.2.7.Atherosclerosis
    15.2.8.Követéses vizsgálatok OSAS-ban
15.3.Stroke utáni OSAS
15.4.OSAS és alvás közben jelentkező stroke
16.Alvás és epilepszia (Janszky József, Gyimesi Csilla, Bóné Beáta,Horváth Réka, Kovács Norbert és Faludi Béla)
16.1.Az epilepszia patofiziológiája és kapcsolata az alvással
    16.1.1.Alváshoz vagy felébredéshez kapcsolható epilepsziák
    16.1.2.Az éberség szintjének hatása az epilepsziás rohamokra
    16.1.3.Alvásmegvonás és epilepszia
    16.1.4.Az absence epilepszia patomechanizmusa
    16.1.5.Az éjszaka jelentkező rohamok Janus arca
16.2.Az epilepsziával társult alvászavarok és alvásbetegségek
    16.2.1.Az epilepsziás rohamok és interictális működészavar hatása az alvásra
    16.2.2.Az epilepszia terápiájának hatása az alvásra
    16.2.3.Epilepsziával együtt járó alvásbetegségek
16.3.Epilepszia vagy parasomnia?
    16.3.1.A frontális lebeny epilepszia-parasomnia skála (FLEP) szerepe a differenciál-diagnosztikában
17.Insomniák (Várszegi Mária, Szakács Zoltán)
17.1.Alapvető megfontolások
    17.1.1.Az insomnia (alváselégtelenség) definíciója
    17.1.2.Kiváltó tényezők
    17.1.3.A kockázati tényezők
17.2.Az insomniák típusai
    17.2.1.Beállítódási insomnia (Acut insomnia)
    17.2.2.Pszichofiziológiai insomnia
    17.2.3.Paradox insomnia
    17.2.4.Idiopathiás insomnia
    17.2.5.Mentális betegség következtében kialakuló insomnia
    17.2.6.Inadequat alváshygiéne
    17.2.7.Gyógyszerhez vagy más anyag használatához társuló insomnia
    17.2.8.Belgyógyászati állapothoz társuló insomnia
    17.2.9.Nem-organikus insomnia
17.2.10.Fiziológiai (organikus) insomia, nem meghatározott
17.3.Az insomnia diagnosztikája, differenciál-diagnosztikája
    17.3.1.Anamnézis
    17.3.2.Kérdőívek
    17.3.3.Alvásnapló
    17.3.4.Fizikális vizsgálat
    17.3.5.Psychiátriai vizsgálat
    17.3.6.Neurológiai vizsgálat
    17.3.7.Belgyógyászati, illetve reumatológiai vizsgálat
    17.3.8.Laboratóriumi vizsgálatok
    17.3.9.Pupillometria
    17.3.10.Aktigráfia
    17.3.11.Poligráfia és poliszomnográfia
    17.3.12.MRI, CT, SPECT
17.4.Az insomnia terápiája
    17.4.1.Oki kezelés
    17.4.2.Az insomnia gyógyszeres kezelésének gyakorlati szempontjai
    17.4.3.Összefoglalás
17.5.Rehabilitáció, gondozás és megelőzés
18.Parasomniák (Faludi Béla)
18.1.Ébredési parasomniák
    18.1.1.Alvajárás (somnambulismus)
    18.1.2.Éjszakai felrettenés
    18.1.3.Zavart ébredés
    18.1.4.Alvás alatti szexuális aktivitás (sexsomnia)
    18.1.5.A Non-REM fázishoz kapcsolódó ébredési zavarok terápiája
18.2.REM-fázishoz kapcsolódó parasomniák
    18.2.1.REM magatartászavar
18.3.Alvási paralysis
    18.3.3.Lidérces álom (nightmare, succubus)
    18.3.4.A REM-fázis során jelentkező parasomniák terápiája
18.4.Egyéb parasomniák
    18.4.1.Éjszakai bevizelés
    18.4.2.Alvás alatti hörgés
    18.4.3.Alvás alatti evés
    18.4.4.Gyógyszer, alkoholabúzus következtében kialakult parasomniák
    18.4.5.Egyéb betegségek következtében kialakult parasomniák
18.5.Az ébrenlét – alvás átmenet során kialakuló mozgás-jelenségek
    18.5.1.Elalvási myoclonusok
    18.5.2.Ritmikus mozgászavar betegség
18.6.Parasomniák differenciál-diagnosztikája
    18.6.1.Alvás alatti események és parasomniák interakciója
    18.6.2.Epilepszia versus parasomnia
19.A központi idegrendszeri eredetű hypersomniák (Köves Péter)
19.1.Klasszifikáció
19.2.A narcolepsia
    19.2.1.Bevezetés
    19.2.2.Történeti vonatkozások
    19.2.3.Epidemiológiai jellemzők
    19.2.4.Jellemző kórlefolyás, életkor és nem
    19.2.5.A narcolepsia klinikai jellemzői
    19.2.6.Járulékos tünetek, komorbiditás
    19.2.7.Patofiziológia
    19.2.8.Genetikai tényezők
    19.2.9.Narcolepsia, mint autoimmun kórkép
    19.2.10.Nem genetikus, környezeti (trigger) tényezők
    19.2.11.A tüneti narcolepsia
    19.2.12.Diagnosztika, differenciál-diagnosztika
    19.2.13.A narcolepsia diagnosztikájának specifikus elemei
19.3.Idiopátiás hypersomnia
    19.3.1.Történeti előzmények
    19.3.2.Epidemiológiai jellemzők
    19.3.3.Klinikai tünetek
    19.3.4.Patomechanizmus
    19.3.5.Diagnosztika és differenciál-diagnosztika
    19.3.6.Terápia
19.4.Recurrens hypersomniák
    19.4.1.Epidemiológiai jellemzők
    19.4.2.Patomechanizmus
    19.4.3.Differenciál-diagnózis
    19.4.4.Terápia
19.5.Életmódfüggő elégtelen alvás szindróma
    19.5.1.Klinikai jellemzők
    19.5.2.PSG és MSLT jellemzők
    19.5.3.Differenciál-diagnosztika
    19.5.4.Terápia
20.Alvásfüggő mozgászavarok (Köves Péter)
20.1.Az alvásfüggő mozgászavarok csoportosítása
20.2.Nyugtalan láb szindróma (Willis-Ekbom betegség)
    20.2.1.Történeti vonatkozások
    20.2.2.Epidemiológia, klinikai felosztás
    20.2.3.A nyugtalan láb szindróma klinikai jellemzői
20.3.Periodikus végtagmozgás alvásban (PLMS)
20.4.Periodikus végtagmozgás zavar (PLMD)
20.5.Patofiziológia
    20.5.1.Képalkotó és neurofiziológiai vizsgálatok
    20.5.2.A dopamin- és az opiát rendszer
    20.5.3.A vasanyagcsere
    20.5.4.A fájdalompercepciós rendszer eltérései
    20.5.5.Az érintett végtagizmok mikrokeringése
    20.5.6.Alvás-ébrenlét szabályozás
    20.5.7.RLS-PLMS és a szimpatikus idegrendszeri aktivitás
20.6.Diagnosztika
    20.6.1.Forszírozott Immobilizációs teszt (SIT)
    20.6.2.Standard poliszomnográfia videomonitorozással
    20.6.3.Aktigráfia
20.7.Terápia
    20.7.1.Nem gyógyszeres terápiás módszerek
    20.7.2.Vasterápia
    20.7.3.Gyógyszeres terápia
20.8.Alvás közbeni fogcsikorgatás (bruxismus)
    20.8.1.Etiológia, diagnózis, differenciál-diagnózis
    20.8.2.Terápia
20.9.Alvásfüggő ritmikus mozgászavarok
    20.9.1.Diagnosztika
    20.9.2.Terápia
20.10.Alternáló lábizom aktivitás (ALMA)
20.11.Excesszív fragmentáló myoclonus NREM-alvásban (EFM)
20.12.Propriospinális myoclónus
20.13.Alvásfüggő lábgörcs
    20.13.1.Diagnosztika, differenciál-diagnosztika
    20.13.2.Terápia
21.Pszichiátriai betegségekhez társuló alvászavarok (Várszegi Mária)
21.1.Bevezetés
21.2.A hangulat zavarai
    21.2.1.Major depresszív epizód
    21.2.2.Mániás epizód
    21.2.3.Kevert epizódok
    21.2.4.Major depresszív betegség
    21.2.5.Bipoláris I típusú betegség
    21.2.6.Bipoláris II típusú betegség
21.3.Psychosisok
    21.3.1.Diagnosztikus kritériumok
21.4.Schizofrénia
    21.4.1.Jellemző klinikai tünetek
    21.4.2.Diagnosztikus kritériumok
    21.4.3.Schizoaffektív psychosisok
21.5.Szorongás
    21.5.1.Generalizált szorongás, kényszeresség, fóbiák
    21.5.2.Pánikbetegség agorafóbiával vagy anélkül
    21.5.3.Posttraumatikus stressz szindróma
    21.5.4.Akut stressz betegség
21.6.Somatoform betegségek
21.7.Demencia
    21.7.1.Diagnosztikus kritériumok
21.8.Függőségek
    21.8.1.Alkoholizmus, alkoholfüggőség, alkohol intoxikáció
    21.8.2.Hipnotikum-függőség
    21.8.3.Izgatószer-függőség
21.9.Személyiségzavarok
21.10.Terápiás összefoglalás és irányelvek
    21.10.1.Az antidepresszánsok hatása az alvásra
    21.10.2.Az antidepresszánsok indikációi alvászavarokban
    21.10.3.Következtetések
IV.ALVÁSZAVAROK SPECIÁLIS KÉRDÉSKÖREI
22.Fiziológiás alvás és zavarai gyermekkorban (Szabó Attila, Szeifert Lilla,   Lendvai Zsófia, Pásti Krisztina)
22.1.Bevezetés
22.2.Gyermekkori sajátosságok
    22.2.1.Optimális alvásidő és az alvásidő változásai az életkorral
    22.2.2.Az alvásszerkezet változásai az életkorral
22.3.Gyermekkorban előforduló alvászavarok és gyakoriságuk
    22.3.1.Nem légzési eredetű alvászavarok
    22.3.2.Légzésfüggő alvászavarok
    22.3.3.Egyéb betegségekhez társuló alvászavarok
22.4.A gyermekkori alvászavarok diagnosztikája
    22.4.1.Az alvászavarok szűrése
    22.4.2.Az OSA diagnosztikája
    22.4.3.A centrális apnoe diagnosztikája
22.5.A gyermekkori alvászavarok terápiás lehetőségei
    22.5.1.A magatartási alvászavarok és parasomniák ellátása
    22.5.2.Az OSA kezelése
    22.5.3.A centrális apnoe terápiája
22.6.Összefoglalás
23.Alvás és ébrenléti zavarok nőkben (Magyar Mária Tünde)
23.1.Bevezetés
23.2.A menstruációs ciklushoz kapcsolódó alvászavarok
    23.2.1.A női nemi ciklus
    23.2.2.Alvás a menstruációs ciklus idején
    23.2.3.Fogamzásgátlók hatása az alvásra
    23.2.4.Premenstruális syndroma (PMS) és premenstruális dysphoria (PMDD)
    23.2.5.Menstruációhoz kapcsolódó hypersomnia (recurrens hypersomnia)
23.3.Terhesség, gyermekágy
    23.3.1.Hormonális változások terhességben és a postpartum időszakban
    23.3.2.Fiziológiás változások és secunder alvászavarok a terhesség és gyermekágy során
    23.3.3.Az alvás változása terhességben és gyermekágyban
    23.3.4.A leggyakoribb alvászavarok terhességben
    23.3.5.Teendők alvászavar és nappali aluszékonyság esetén terhességben
23.4.Menopausa
    23.4.1.Hormonális változások menopausában
    23.4.2.Insomnia
    23.4.3.Alvásfüggő légzészavarok
    23.4.4.Depresszió
24.Alvás- és ébrenléti zavarok sajátosságai időskorúakban (Bernáth István)
24.1.Bevezetés
24.2.Korfüggő fiziológiás változások
24.3.Alvásfüggő légzészavarok (srbd)
24.4.Periódusos végtagmozgatás (PLMS) és nyugtalan láb (RLS) szindróma
24.5.REM magatartászavar (RBD)
24.6.Cirkadián ritmus szabályozás zavarai
24.7.Insomnia
24.8.Narcolepsia
24.9.Alvászavarok időskori neuro-degeneratív kórképekben
    24.9.1.Parkinson-szindróma és az alvás
    24.9.2.Alzheimer-kór és az alvás
24.10.Összegzés