Könyvadatok
A szív- és érrendszeri megbetegedések idegi-lelki tényezői és ezek terápiája
Puhafedelű, ragasztókötött
Szerző(k): Dr. Őry Klára
Szakmai lektor: Prof. Dr. Rihmer Zoltán
Felelős szerkesztő: Dr. Böszörményi Nagy Klára
Tördelés, tipográfia: Sárközy Andrea
Borítóterv, grafika: Gregor László
Terjesztés: Végh Rita
Nyomda és kötészet: Aduprint Kft.
Ár: 3500 Ft
Tulajdonságai
Terjedelem: 256 oldal
Kiadó: SpringMed Kiadó Kft.
Megjelenés időpontja: 2007. április 30.
Nyelvezet: Magyar
ISBN: 978-963-9695-05-4
Leírás
Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy a testi panaszok kialakulásában és azok hosszas fennmaradásában fontos szerepe van az idegi-lelki tényezőknek. A szív- és érrendszeri megbetegedések keletkezésében, fenntartásában az idegi, pszichés rizikófaktorok szerepe vitathatatlan, ilyen irányú kutatások több évtizede folynak szerte a világban és hazánkban is. Mivel az idegi-lelki tényezők a szomatikus rizikófaktorok kialakulásában, befolyásolásában és megszüntetésében is jelentős szerepet játszanak, ezért felderítésük, és a kezelésbe való beépítésük egyre nagyobb hangsúlyt kap.
Ajánljuk a könyvet a szív- és érrendszeri megbetegedések primér, illetve szekunder prevenciójában és a rehabilitációban dolgozó kardiológusoknak, pszichológusoknak, az egészségügyi alapellátásban dolgozóknak és minden érdeklődő olvasónak, aki szívesen tanulmányoz az egészséggel és az idegi-lelki tényezőkkel foglalkozó, ismereteket bővítő olvasmányt.
"A könyv rendkívül fontos határterületi témát céloz meg, és ezt nagy alapossággal dolgozza föl. Ebben a témakörben hazánkban ilyen volumenű és színvonalú összefoglaló munka még nem jelent meg."
Prof. Dr. Rihmer Zoltán
Paraméterek
Tartalom | Előszó (Dr. Zámolyi Károly) Ajánlás (Prof. Dr. Naszlady Attila) Bevezetés 1. Az egészségpszichológia szerepe a primer- és a szekunder prevencióban 1.1. Az egészségpszichológia mint diszciplina 1.2. Az egészséges életmód elvei az ókori orvostudományban 1.3. Az életmód mint rizikófaktor 2. A compliance behaviour (együttműködő magatartás) jelentősége a primér és a szekunder prevencióban 2.1. A compliance fogalma és rövid története 2.2. Az Amerikai Kardiológusok Társasága (AHA) panelvizsgálata a kardiológiai betegek complianceéről 3. Self-management (önsegítő programok) a primér és szekunder preven-cióban 3.1. A self-management fogalma és koncepciója 3.2. A self-management modell alkalmazása a kardiovaszkuláris betegségek primér- és szekunder prevenciójában 4. A fájdalom, a szenvedés mint kísérő jelenség a kardiológiában 4.1. A fájdalom és a szenvedés definíciója 4.2. A fájdalom, a szenvedés megítélése a közgondolkodásban és a medicinában 4.3. A fájdalomészlelés dimenziói 4.4. A nemek közötti különbség a fájdalom percepciójában 4.5. A fájdalom és a figyelem összefüggése 4.6. A fájdalom, a szorongás és a depresszió kapcsolata 5. A szorongás, félelem, pánikreakciók mint rizikófaktor a kardiovaszkuláris megbetegedésekben 5.1. A szorongás definíciója, típusai, felosztása 5.2. A szorongás szomatikus megnyilvánulásai 5.2.1. A bőr reakciói 5.2.2. A szorongás jelei a nyálkahártya-reakciókban 5.2.3. A szorongás és a légzés. A hiperventilláció 5.2.4. A szorongás és a szívritmuszavarok 5.2.5. A szorongás szemtünetei 5.3. A szorongást felerősítő gondolkodásbeli diszfunkcionális attitűdök 5.3.1. A szorongás magatartásbeli megjelenései 5.3.2. A szorongás diszfunkcionális megnyilvánulásai 5.4. A központi és az autonóm idegrendszer és a szorongás kapcsolata 5.5. A szorongás, a fóbiás szorongás és a pánikreakciók mint a kardiovaszkuláris megbetegedések rizikófaktora az epidemiológiai kutatások alapján 5.6. A szorongás, fóbiás szorongás, a pánikreakciók és a kardiovaszkuláris betegségek kapcsolata 6. A szív- és érrendszeri megbetegedések és a stressz kapcsolata 6.1. A stressz élettani szerepe, a koncepciójának paradigmaváltása, a stressz típusai 6.2. A stresszkutatás rövid ontológiája. Stresszkutatás a szív- és érrendszeri megbetegedésekben 6.3. A stressz szerepe az iszkémiás szívbetegségek patomechanizmusában 6.4. A munkastressz fő modelljei 6.5. A nők és a férfiak közötti különbség a stressz domináló fajtái szempontjából 6.6. A szocioökonómiai státusz (SZÖS) mint stresszor a koronáriabetegségekben 7. A munkahelyi stressz és a pszichoszociális rizikófaktorok felismerése és kezelése A fejezetet írták: Olajosné, Dr. Ruzsás Éva, Dr. Olajos Attila és Dr. Bíró Barnabás 8. A harag (düh), ellenségesség (gyűlölet) mint a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikófaktorai 8.1. A harag (düh) értelmezése az ókortól napjainkig 8.2. A harag (düh) szubsztanciális háttere, patomechanizmusa 8.3. A negatív érzelmek, harag (düh), ellenségesség (gyűlölet) hatása a hipertóniás betegekre, és azokra adott válaszok, coping mechanizmusok 8.4. A harag (düh), ellenségesség (gyűlölet), negatív érzelmek mint kockázati tényezők a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában 9. Major depresszió és kardiovaszkuláris betegségek: terápiás konzekvenciák A fejezetet írták: Prof. Dr. Rihmer Zoltán és Dr. Harmati Lídia 9.1. A major depresszió prevalenciája és klinikai-társadalmi jelentősége 9.2. A major depresszió és a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás összefüggése 9.3. A major depresszió mint a kardiovaszkuláris betegségek rizikófaktora 9.4. A kardiovaszkuláris betegségek mint a major depresszió rizikófaktorai 9.5. A major depressziók eredményes kezelésének hatása a kardiovaszkuláris morbiditásra és mortalitásra 10. A vitális exhaustio és a tartós reménytelenség (hopelessness) mint pszichológiai rizikófaktorok 11. A pszichoszociális rizikófaktorok által kiváltott biokémiai folyamatok patomechanizmusa 11.1. A hypothalamus-hipofízis-adrenalin tengely kórtani szubsztrátuma 11.2. A magas vérnyomás és a stresszre kialakuló vérnyomásválasz 11.3. Endoteliális és vaszkuláris funkció 11.4. Gyulladás és immunitás 11.5. Trombociták és a koagulációs faktorok 11.6. A fibrinogén 11.7. Metabolikus tényezők (lipidanyagcsere, diabetes mellitus) 11.8. Életvezetési, életmódfaktorok és rizikófaktor összefüggések 12. Nonfarmakológiai (nem gyógyszeres) terápiák a primér és a szekunder prevencióban és a rehabilitációban 12.1. A relaxációs és relaxációra épülő terápiás metodikák 12.1.1. Autogén tréning 12.1.2. Progresszív relaxáció 12.1.3. A rekeszizmos vagy hasi légzés mint nonfarmakológiai terápia 12.1.4. Rövid bátorító, önközlő modellek kialakítása 12.1.5. Figyelem-elterelés (redirekció) mint nonfarmakológiai metodika 12.2. A stresszmenedzselés módjai, kezelési metodikái 12.3. A stresszmenedzselés mint nonfarmakológiai módszer 12.4. A magatartás (behaviour) terápia mint nonfarmakológiai módszer 12.5. A kognitív terápia mint nonfarmakológiai módszer 12.6. A kognitív és a magatartás (behaviour) terápiák mint nonfarmakológiai metodikák 13. A vallásos hit és az egészség összefüggése 13.1. A vallásos hit és a morbiditás, mortalitás összefüggései 13.2. A vallásos elkötelezettség és a kórházi tartózkodás hossza és gyakorisága közötti összefüggés 13.3. A vallásos elkötelezettség és a mortalitás (életkilátások) összefüggése 13.4. Hit és kardiológia 13.5. A vallásos hit gyakorlása és az immunrendszer kapcsolata 13.6. A megbocsátási készség (forgiveness) mint a nonfarmakológiai terápiák másik formája Epilógus (Prof. Dr. Iván László) Szemelvények a tárgykör tudományos szimpóziumaiból A SpringMed Kiadó kiadványai A SpringMed Kiadó kiadványainak hozzáférhetősége |